Sikerkényszeres hozzáállás a szabadulószobákban
Sok ezer szabadulószoba végigjátszást monitoroztam és asszisztáltam a Neverlandben töltött évek alatt, de egy jelenség egyszerűen nem hagy nyugodni. Mindennapos, hogy van pár csapat, akik ugyan kijutottak a szabadulószobákból és élvezték a játékot, indokolatlan csalódottságot éreznek, amiért nem performáltak az elvárásaik fölött. Amikor ez ellen hangot adok, akkor gyakorta csak annak könyvelik el, hogy vendéglátóként úgy is mindenkit dicsérnem kell és tovább igazolják magukban a sikertelenséget. Úgy vettem észre túl nagy elvárással indulnak neki a játéknak, holott az az értelme, hogy élvezze a csapat, ne pedig dobogósok legyünk a sokezer csapat közül, akik már jártak Neverlandben előttünk.
Persze mi, házigazdák, is ismerjük ezt az érzést. Kollégáimmal sokszor mentünk együtt szabadulószobázni, és eleinte mi is fölösleges teherrel, csak mi azon aggódtunk, hogy milyen ciki lesz, ha játékmesterekként ragadunk bennt. Aztán beláttuk, sok év játékmesteri tapasztalat, de leginkább rutin kell ahhoz, hogy kevés, vagy egyenesen 0 segítséggel jussunk ki. Tapasztalataink ellenére, azonban mi is kétségek között tipródunk, nem egyszer játék közben és bizony több segítséget is kérnénk, ha nem lenne egy-két trükk a tarsolyunkban.
Ezekből osztanék meg veletek pár bennfentes titkot, ami kedvenc sztárvendégünk, Hédinke hasonló témájú videójából kimaradt.Úgy gondolom, hogy ezek a tippek, becsületes csapatok nagy hasznára válhatnak, élvezetesebbé teszi a játékot és nem csalás, mint a számzárak kihallgatása, fém és fény érzékelők kijátszása.
Neverland, mint szórakoztató központ
Szerencsémre Budapest egyik legjobb szabadulószobájában dolgozok, Neverlandben, ami egyben egy bár és étterem is. Az egyetlen olyan szórakoztató komplexum, ahol egy szabadulószobás játék után egy helyben sütött pizza és egy pofa kézműves sör fogad. További mázlim az volt, hogy már az építkezésnél is részt vehettem, ezért már úgy indultam neki a szabadulószobáknak, hogy tudtam egyet s mást az érzékelőkről, zárakról stb. A mai napig pontosan 14.102 szabadulós játékot vezettünk le.
Tippek a szabadulószobákhoz
Munkamegosztás: Talán a legfontosabb tipp, ha minimum 4-en vagytok, ami amúgy szerintem a legideálisabb létszám, hogy külön váltok 2 fős csoportokra. A kezdők gyakran esnek abba a hibába, hogy míg a csapat “vezére” egy feladat megoldásával foglalatoskodik, a többiek csak nézik, holott szimultáns haladhatnának..
Környezet megvizsgálása: Rendkívül fontos, hogy ne ugorjunk fejest a feladatokban. Tisztázzuk le csapatként, hogy merre kell majd továbbjutni és mi gátol ebben minket. Iránylakat, számzár, kulcs, mágneszár? Ha ezt tudjuk, akkor tudni fogjuk, hogy mit is keresünk, mit kell elérnünk.
Egyszerűség: Nagyon sokszor csak azért húzódik egy játék megoldása, mert túlkomplikálunk valamit. Törekedjünk egyszerű megoldásokra. Nyelvtudásra, külső “hozott” tudásra pedig a legritkább esetekben lesz csak szükségünk. A tökéletes szabadulószobákban csak a józan eszünkre lesz szükség és ezt észben tartva, sok erőltetett feladatmegoldási kísérletet elvethetünk, időt spórolva.
Kiegészítő infok: Ezek általában a játékmesterektől jönnek, ezért fontos odafigyelni rájuk, illetve a különböző jelzésekre és üzenetekre, amit az adott egység a szobákon belül használ. Mindennapos nálunk is, hogy kis mértékben elkezdik lebontani a szobát, a jelzések ellenére is, amivel csak időt vesztenek és a játékmesternek is bosszúságot okoznak.
Játékmesteri trükkök a szabadulószobákhoz
Talán az első és legfontosabb, amit szinte mindenhol használunk, azok az érzékelők “kihallgatása”. Ezek ugyanis a legtöbb esetben halk kattanást hallatnak, amikor valami a megfelelő módon lett használva. Persze ezzel lehet csalni is, de, mi a saját élvezetünk érdekében, csak olyan esetben használjuk, amikor csak leellenőrizni akarjuk magunkat. Például, ha 4 tárgyat kell különböző módon lepakolni valahova. A kattanást hallgatva tudhatjuk, hogy jól, illetve a jel közepére sikerült rakni az adott tárgyat.
Van, hogy hosszan tartó dekódolással születnek meg a számok egy számzáras lakathoz a szabadulószobában. Mi ilyenkor az utolsót inkább kitippeljük, hisz az már csak 10 lehetőség. Csalásnak se mondanánk, hisz rájöttünk a feladatra, de időt spórolunk.
A szabadulószobákban általában minden tárgy okkal olyan, amilyen. Például a csak díszként szolgáló burkolatok is támpontot adhatnak keresgélős feladatoknál. Könnyen lehet, hogy érzékelőket takarnak. Persze lehet csak egy net vagy kamerakábelt takartak el vele, de ha 3. generációs szobában nem találjuk valaminek a helyét, akkor ez is egy kiindulási pont lehet. Illetve a fedetlen kábelek és kábelsínek is. FONTOS: Ezekhez sohasem nyúljunk, mert 99,9%, hogy nem a megoldás része és ne feledjük áram fut bennük, de lehet, hogy egy olyan játék tápkábelje, amit eddig nem vettünk észre. Érdemes lehet tehát szemmel gyorsan lekövetni a kábeleket is, hátha meglátunk valamit, ami eddig elkerülte a figyelmünket.
Ne feledjétek azonban, szinte minden kijátszható és megkerülhető valahogy, de az ilyen megoldásokat használva pont azt az izgalmat veszítjük el, amiért fizettünk. Illetve, ha beleadtuk a maximumot egy szabadulásba, de nem sikerült segítség nélkül vagy kis híján beragadtunk a szobába, ne legyünk csalódottak, mindenkivel megesik! Leszámítva azt a pár UFO-t, akik képesek arra is, hogy segítség nélkül kijöjjenek a Nagy vadnyugati rablás vagy Máguspróba szobákból, fél óra alatt, segítség nélkül, úgy, hogy előtte, nehezítésképp már megittak pár gin&tonic-ot a bárban és elnehezültek a hamburgereiktől vagy épp pizzáiktól, de hát ilyenek mindig lesznek.
