Így hatnak ránk a szabadulószobás játékok

Akárcsak a divat, a játékőrületek is jönnek-mennek, de úgy tűnik, a szabadulószobák népszerűsége évekkel a berobbanásuk után sem akar megfakulni. Ahogyan az már lenni szokott, a maradandó trend mögött itt is mélyebb magyarázat van. Ha egy játékot nemcsak divatból játszunk, hanem összetettebb okokból szeretjük, akkor az nagyobb eséllyel marad velünk. Így van ez a szabadulószobák esetében. Ha pedig valaki arra kíváncsi, mi a valódi magyarázata annak, hogy ennyire szeretjük ezeket a kalandjátékokat, annak a pszichológia és a szociológia eredményei között kell kutakodnia.

A szabadulószobás játékok pszichológiája

A szabadulószobák lényege, hogy egy adott térben (például egy „azték sírkamrában” vagy „skizofrén gyilkos cellájában”) a résztvevőknek egy sor rejtvényt kell megoldaniuk, hogy kijussanak egységnyi időn belül. Ez önmagában is izgalmas, de a pszichológiai háttere még ennél is érdekesebb.

A zárt térben való tevékenység és a korlátozott idő erősíti a fókuszt és a koncentrációt. Az agy ilyenkor az évmilliók óta belénk kódolt „küzdj vagy menekülj” állapot enyhébb formájába kapcsol. Ez növeli az adrenalinszintet és az éberséget, ezzel együtt viszont a közös tevékenység endorfin termelést is kivált, ami örömteli, motiváló érzést okoz. Ennek köszönhető, hogy a szabadulószobák után gyakran még órákig felfokozott, pozitív állapotot tapasztalunk, és a sikerélmény felidézése még később is örömteli érzést vált ki belőlünk.

Kézzelfogható élmény, valódi öröm

A digitális világban rengeteg problémát oldunk meg: e-mailekre válaszolunk, Excel-táblákat töltünk ki vagy éppen logikai appokat játszunk a telefonon. Mégis, ezek a feladatok sokszor „súlytalanok” maradnak: nincs valódi tér, valódi kihívás és kézzelfogható sikerélmény. Kutatások szerint azonban, amikor fizikai térben végzünk kihívásokkal teli, valós tevékenységet, az agyunk erősebben reagál a sikerélményre. Mindezt hétköznapi példákon keresztül sem nehéz belátni. Jó érzés lejutni egy hosszú táblázat végére, de például egy szekrény összeszerelése vagy a nappali kitakarítása után sokkal intenzívebb sikerélményt érzünk. Ez azért van, mert a „való világban” elért megoldások erősebben aktiválják az örömközpontokat, és sokkal inkább kötődünk hozzájuk érzelmileg. Ugyanez történik akkor is, amikor nem egy digitális játékot játszunk, hanem a történet életre kel körülöttünk. Már nemcsak egy képernyőn vagy, mint egy társasjáték esetén, a képzeletünkben kell mozgatnunk az elemeket, hanem ténylegesen dolgoznunk kell velük.

Más szóval: ha sikerül kijutni a szobából, azt nem csak megjegyezzük, hanem megéljük – méghozzá együtt másokkal.

A közös problémamegoldás ereje

Annak pedig, hogy ezeket a feladatokat közösen oldjuk meg, megint csak izgalmas pszichológiai és társas vetülete van: a közösen végzett feladatmegoldás – legyen szó logikai rejtvényről vagy mechanikus feladványról – ugyanis egyfajta „kollektív intelligenciát” hoz létre. Ebben az állapotban a résztvevők ötletei egymásra épülnek, kiegészítik és erősítik egymást, aminek eredményeként sokkal kreatívabb és hatékonyabb megoldások születnek, mint egyéni gondolkodás során.

A közös cél – azaz kijutni a szobából – megerősíti az összetartozás érzését. A szerepek gyorsan kialakulnak, mindenki ráérez, hol tud a legtöbbet hozzátenni a feladathoz, és ahogy haladunk előre, úgy nő a kölcsönös támogatás és bizalom is. A közös sikerélmény megerősíti az empátiát és az egymás iránti tiszteletet, ami hosszú távon is pozitív hatással van a kapcsolatokra. Azok, akik együtt élnek át valamilyen kihívást, és találnak megoldást az előttük álló feladatra, összekovácsolódnak, és az élet más területein is erősebb kötődést fognak érezni egymás iránt, legyen szó családi kapcsolatokról, szerelemről vagy kollegiális viszonyról.

Nem véletlen, hogy sok párterapeuta, coach és HR-szakember is ajánlja a szabadulószobákat, mint fejlesztő eszközt. Ezek a játékok egyszerre szórakoztatnak és tanítanak – önismeretre, türelemre, figyelemre és csapatmunkára.

Több mint játék

A szabadulószoba tehát nem csupán szórakoztató időtöltés. Egy pszichológiai „laboratórium”, ahol megtapasztalhatjuk, hogyan működünk csapatként, hogyan kommunikálunk, és milyen szerepet töltünk be egy közös cél érdekében. A közös gondolkodás, a fizikai térben való cselekvés és az együtt megélt siker mind olyan erőforrásokat aktiválnak bennünk, amelyek túlmutatnak a játékon. Szóval legközelebb, ha egy igazán tartalmas programot keresel, ne csak a mozit vagy a vacsorát válaszd – próbálj ki utána egy szabadulószobát, és éld át, ahogy a játékból kapcsolat születik!